Mit jelent számomra a Balaton

Hogy mit jelent számomra a Balaton,

nehéz Neked elmondanom,

beszélni nem könnyű róla,

mint a szeretetről általában,

de talán, ha hasonlítanám,

az olyan szerelemhez hasonlítanám,

ahol az egyik fél időnként mással flörtöl,

de minden alkalommal megbizonyosodik arról,

hogy lehet más szebb, gazdagabb sokkal,

de annál az egynél,

annál az igazinál

senki nem simogat finomabban,

senki sem ölel jobban,

mert bizony én úgy érzem,

amikor selymes vizébe lépek,

hogy simogat, hogy átölel,

talán azért, mert szeret engem,

mint ahogyan én őt szeretem.

De olyan is nekem a Balaton,

mint az otthon,

mikor valaki hosszú távollét után

hazamegy a szülői házba,

ahol kísértenek a gyermekkori emlékek,

az ifjúkori álmok,

felhőtlen hancúrozások,

igen, kicsit úgy megyek hozzá,

mint aki hazamegy,

és ha bízom benne, ha rábízom magam,

finom hullámaival még el is ringat,

mint valaha a bölcsőben édesanyám.

Vagy, mint egy szent zarándokút,

ha Révfülöpnél elindulok a hosszú útra,

a kezdetnél még sok a jókedvű ember,

azután szépen lassan mind elmaradnak,

és én egyedül vagyok,

néha egy csobbanás,

egy kíváncsi halacska ugrik ki,

körülöttem más nincs,

csak a lágyan simogató víz,

fejem fölött a ragyogó kék ég,

az út közepére már semmi sincs velem,

nincsen idő, és nincsen rohanás,

a vidám fürdőzőkkel

a gondjaimat is hátra hagyom,

és a csöndben önmagammal találkozom,

messziről feltűnnek Boglár körvonalai,

ahogy egyre jobban rajzolódik ki,

úgy térek vissza zajos forgatagába a mának,

velem van az emlék,

hogy nem veszett teljesen még el,

hiszen az úton találkoztam,

elveszítettnek hitt önmagammal.

Megtekintések: 21

Tetszik

0 tagnak tetszett

Hozzászólás

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a . –nak.

Csatlakozzon a(z) . hálózathoz

HozzászólásokKasza Béla által a November 25, 2011-on 2:54pm-kor: Kedves Katalin!

Katalin-köszöntőm minden biwiwes Katalinra vonatkozik.

Örülök, hogy megtaláltam ezt az anyagot. A versében leírt gondolatokat ismerem, és talán az érzést is, ami a versét szülte. Remélem, bő egy év kihagyás után jelet fog adni magáról.

Üdvözlettel: Kasza Béla

HozzászólásokTóth J Gyuláné Éva által a Július 24, 2010-on 12:01pm-kor: Kati! Szeretném tudni Te írtad a sorokat? Üdvözlettel Éva

HozzászólásokValkócziné Katalin által a Május 8, 2010-on 6:55pm-kor: http://www.youtube.com/watch?v=PIViATSxTOI

HozzászólásokBalogh Zsuzsa (Bézsé) által a Május 7, 2010-on 11:56am-kor: Kedves Katalin!
Gyönyörűek a versei, történetei. Ossza meg őket máskor is velünk. :-)
Balogh Zsuzsa

HozzászólásokBalogh Zsuzsa (Bézsé) által a Május 7, 2010-on 11:53am-kor: Kedves András! Kérlek, fogadd szeretetemet és tiszteletemet! Örülök, hogy egyre jobban megismerhetlek Téged és a családodat és nem hiszem, hogy BÁRKINEK kifogása lenne a fotó mellékelése miatt. :-)

HozzászólásokValkócziné Katalin által a Május 7, 2010-on 11:15am-kor: Nagyon szépek hárman a Balatonban

HozzászólásokValkócziné Katalin által a Május 7, 2010-on 11:12am-kor: Köszönöm kedves András, ennél többet nem adhatott. Egyre jobban hiszem, hogy a látszat sokszor csal. A labdázás, a
a hóember építés szeretet nélkül nem sokat ér.
Sokkal többen tudnak labdázni, hóembert építeni, mint szeretni.
A szeretet ezek nélkül is a legtöbb, amit ember adhat a másik embernek.
Az embernek a saját sorsát is meg kell szeretni, (legyen bármilyen, az enyém) és talán meghálálja,
a szeretetre válik méltóvá.

HozzászólásokFerenc András által a Május 7, 2010-on 10:50am-kor: Kedves Katalin!
Nincs az a jelző,amivel kifejezhetném csodálatomat ön felé!
Ez a "mese" számomra a valóság!!
Ön leírta azt érzést,amit én megélek minden nap!
Még 97--n volt egy balesetem.
Beütöttem a fejem,aminek következtében az agyam sérült(mozgásközpont).
Ez kihatással van a mozgásomra.A jobb lábam folyamatosan gyengül(sorvad).
Innen indítanám az ön "meséjét"
A sors? és egy társ a bajban 2003-n megajándékozott két gyönyörű ikerlánnyal!!!
Úgy nőnek fel a lányaim hogy,
apa soha nem fog labdázni,fogócskázni,hóembert építeni, stb.stb.
Szinte én is csak ülök az ablakban,és nézem hogy a lányaim felnőnek mellettem.
Apával,de egy kicsit apa nélkül.
De lányaim egy számomra csodák,mert vigyáznak apára,mert apának beteg a lába.
A lényeg: Én ültem az ablakban(ülök a padon),én nem labdázok,nem építek hóembert (mert egyensúlyom labilis)De talán a koromnak köszönhetem hogy hiszem(tudom) hogy nincsenek véletlenek.Az ön története lehet mese a valóságról, másnak mese ,NEKEM A VALÓSÁG!!!
Köszönöm hogy megismerhettem önt! Bármit Tehetek önért, kérem írja meg.
Tisztelettel:Ferenc András
( Ez a kép az én "mesém" illusztrációja)
(Ők vagyunk mi)
Balatonnal hozható kapcsolatba.
Ha valakit esetleg zavarna kérem jelezze,és törlöm a történetem mellől!

HozzászólásokBalogh Zsuzsa (Bézsé) által a Május 7, 2010-on 7:37am-kor: Kedves Katalin! Gyönyörűek a versei, örülök, hogy találkozhattam Önnel ezen a fórumon.
Balogh Zsuzsa

HozzászólásokNagy Kornélia által a Május 5, 2010-on 6:03pm-kor: Hú Katalin, nagyon nagy bátorság kell ahhoz, hogy ilyen mélyen érzelmes költeményt megossz velünk, ezért köszönöm a bizalmadat, hogy kitüntettél minket ezzel a kinccsel!! Ezen az oldalon az egyik legigényesebb alkotás, az biztos! Más témáról is írtál már, vagy csak a Balaton szeretete hozta ki belőled ezt a sok nemes gondolatot? Gratulálok!!!