Györffy Dezső emlékére

 A Káli-medence tudós-geológus tanára

„Vannak tudósok, akiket nem érdemeik szerint becsülnek meg életükben, így személyes és szakmai életük elismerése az utókorra marad.

Ez történt és történik Győrffy Dezsővel, a Káli-medence geológiai feltárójával, kincseinek felderítőjével, a tudós tanárral is, aki magas színvonalon oktatott 36 éven át gimnáziumban és közben több tudományterületen - geomorfológia, művészettörténet, nyelvészeti szófejtés és a magyarság ősi kultúrája - kutatott az 1990-ben bekövetkezett halálának utolsó percéig, és ért el jelentős eredményeket, jutott újszerű következtetésekre.”

( 2001. október 21-én emléktáblát avattak szülőfalujában, Köveskálon.)

„Győrffy Dezső 1901. október 25-én született a Káli-medencében található ősi községben, Köveskálon.

Már gyerekkorától kezdve rengeteget túrázott. A szülőföldje iránti mélységes szeretettől vezérelve erős indíttatást érzett, hogy a Káli-medencét, annak természetföldrajzát, történelmét, néprajzát alaposan megismerje. Származása és erkölcsi tartása miatt az ötvenes években elszenvedett megaláztatások és megpróbáltatások is közrejátszottak abban, hogy ebben az időszakban minden maradék erejét nagy tervének megvalósítására, a Káli-medence geológiai feltérképezésére fordítsa. 1950 és 1957 között a teljes nyári szünidőt kutatómunkájának szentelte. A szó szoros értelmében kenyéren és vízen élve járta a Káli-medencét, gyakran napi harminc kilométert is gyalogolt a nyári hőségben. Barangolásai közben a Káli-medencében soha nem látott és le nem írt növények és ásványok nyomára bukkant. Nagy munkája 1957-ben jelent meg a Földrajzi Értesítőben „Geomorfológiai tanulmányok a Káli-medencében" címmel. A munka, mint a Balaton keletkezésének új elmélete, egyetemi tanulmány lett, hivatkozási alap a geológiai szakirodalomban, mások doktori disszertációjának, tudományos előadásainak témája. Mindezért az akkori salgótarjáni iskolavezetéstől nemhogy valami szimbolikus kitüntetést, de még egy elismerő szót se kapott.”

 (fotó:Szentbékkálla, részlet)

„A munkájában leírt kutatási eredményeket a következőképpen foglalhatjuk össze:

A Káli-medence a Balatonnal párhuzamosan, a Balaton-felvidék nyugati részén helyezkedik el. Mai szerkezetének, ennek a bonyolult struktúrájú formagazdag tájnak kialakításában ugyanazon erők vettek részt, melyeknek a Dunántúli-középhegység létrejöttét is köszönhetjük. A tenger sokoldalú tevékenysége, a fiatal vulkanizmus, a víz és a szél denudáló (letaroló erők) hatása, a karsztosodás, a földkéreg mozgásai stb. Az intenzív tektonikai mozgással összekapcsolódva a törésvonalak mentén, durván a Tapolcai-medencétől Tihanyig élénk vulkáni tevékenység zajlott le a pliocén korban, melynek számtalan, ma is látható nyomai vannak. Az utóvulkáni tevékenység nyomai a kékkúti, pálkövei, badacsonyi, füredi savanyúvíz-források.

Lóczi Lajos foglalkozott a táj geológiai kutatásával. A munkája nyomán felvetődött, részletekbe menő kérdések tisztázása, valamint a Balaton és a Káli-medence fejlődése közötti összefüggések feltárása Györffy Dezső érdeme. Ezek röviden a következők. A Balaton kialakulását nem lehet elválasztani a Káli-medence és a Tapolcai- medence keletkezésétől. Egy egységnek kell tekinteni mindhárom medencét - keletkezésük leglényegesebb mozzanata a hosszanti és haránt irányú törésvonalak mentén történt tektonikai süllyedés. A pannon korban megindult süllyedés valószínűleg ma is tart, amire a Káli-medencében időnként észlelhető kisebb földrengések utalnak.

Lóczi Lajos a Káli-medence déli szélén húzódó, homokkőből álló dombvidéket - az ún. Kőhátat - a Pannon-tenger homokturzásaiként írta le. Bulla Béla professzor a Kőhát szomszédságában lévő alakzatok keletkezését termálforrások hatására vezeti vissza. Györffy Dezső vizsgálatai szerint a Kőhát képződményei is termálforrások működésének eredményei.

(Köveskál, Káli-medence, részlet)

A Fekete-hegy térségében található egy, a tihanyi gejzír struktúrájához hasonló szerkezet, amely trópusi és szubtrópusi fák leveleit tartalmazza. Ez a korábbi felfogással szemben azt bizonyítja, hogy a vulkánok kitörése után a medence környéke nem sivatagi, hanem erdős táj volt. Ennek következtében a medencéből a laza törmeléket nem a szél, hanem elsősorban a víz szállította el. Ehhez fokozatos süllyedés kellett, hogy végbemenjen a Tapolcai- medencétől indulva keleti irányba, és itt kapcsolódik össze a Tapolcai-, a Káli- és a Balaton-medence keletkezése. „

„Ennek bizonyítékai:

 - A vulkanizmus intenzitása kelet felé fokozatosan csökken.

- Kelet felé a keresztirányú vetődések száma csökken.

- Keleti irányban találhatunk fiatalabb partformákat.

- Kelet felé fokozatosan csökken a partfeltöltődések, valamint a deflációs parthomok mennyisége.

- Keleti irányban a tó egyre szélesebb lesz.

- A tómedencét keresztirányú vetődések tagolják, amelyeket régi feltöltött öblök, partemedencék élesen lehatárolnak.

Először a Tapolcai-medence északi határától a Nagyberek déli határáig alakult ki a medence, befejező szakaszban pedig a Tihanytól a keleti partig terjedő medenceszakasz fejlődött ki. Kelet felé az enyhe süllyedéssorozat egészen a Velencei-tó medencéjéig tart. A Balaton keletkezési kora az utolsó jégkorszak idejére tehető. A pannon üledékek szintjét nyomon követve kialakul egy kép a süllyedés mértékéről. Ezen adatok szerint a Balaton-fenék mélysége keletkezésekor 42-50 méter volt, ami mára kb. 3,5 méter mélységig feltöltődött.

(Köveskál, Káli-medence)

Györffy Dezső kutatásainak középpontjában mindig az eredet kérdése állt. Nyelvészeti, zeneelméleti, néprajzi és művészettörténeti tanulmányai alapján méltán sorolhatjuk őt a század utolsó polihisztorai közé.

Munkáinak csak egy része jelenhetett meg. Több tanulmánya elkallódott vagy elveszett, nem megbízható „"pártfogók" jóvoltából. Hatalmas lelkierejét bizonyítja, hogy a rengeteg iskolai és egyéb szellemi tevékenysége ellenére is fáradhatatlanul kutatott, újabb és újabb elméleteket állított föl. Tudata és gondolkodása halála pillanatáig teljesen tiszta volt.

Gimnáziumi órái nagy hatású, egyetemi színvonalú „előadásórák" voltak. Biológiából hosszú évekig tartott egyetemi előkészítőt. Munkájának eredményességét bizonyítja nagyszámú, kiváló orvossá lett tanítványa.

Magánlevelei kis irodalmi remekművek. Tudományos munkáit is hosszasan érlelte. Lassan és rendkívüli alapossággal dolgozott.

Tanítványai és közeli hozzátartozói meghatottan emlékeznek Györffy Dezsőre, emberi vonásaira és életszemléletére. Emberi jóságára, végtelen szerénységére, nagyszerű humorára, derűjére, optimizmusára, a keserűségeken mindig felülemelkedő kedves öniróniájára. Ifjúkorától vallott életszemléletéről pedig csak az utóbbi évtizedben derült ki, hogy mennyire megállja a helyét. Ez pedig röviden: a természet tiszteletének, a természetesség elvének a prioritása, a környezetvédelem elve a legnemesebb értelemben.”

( források: Emléktábla avatás a 100 éve született Györffy Dezső szülőhelyén.

http://www.mtafki.hu/konyvtar/kiadv/FE2002/FE20021-2_201-202.pdf

A Káli-medence tudós-geológus tanára

http://www.sulinet.hu/termeszetvilaga/archiv/2000/0004/13.html 

 felhasznált fotó: saját )