.

...

Tegnap, mikor Keszthely nevének etimológiája után kutattam -és a Keszthely csoportba belépésem után oda be is írtam-, arra gondoltam, indítanék egy blogot a balatoni és Balaton környéki települések etimológiájának szentelve, hátha rajtam kívül mást is érdekel. Itt van például Balatongyörök, vagy éppen Csopak. Vajon honnan ered és miért pont ez a nevük? Ezeknek fogok utánajárni, Keszthellyel kezdve, ezért bemásolom a tegnapi bejegyzésemet ide: Utánanéztem a neten és ki gondolná, hogy az angol "castle" és a magyar "Keszthely" szónak egy az eredete: "Keszthely neve a szláv "kostel" közvetítésével a latin "castellum"-ból származik, ami erődöt jelent." Folyt. köv., de persze Ti is folytathatjátok...;)

Megtekintések: 82

Megjelölések: angol, castellum, castle, eredet, erőd, etimológia, keszthely, kostel, latin, szláv, További műveletek...város

Hozzászólás

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a . –nak.

Csatlakozzon a(z) . hálózathoz

Nagy Kornélia HozzászólásokNagy Kornélia által a Április 5, 2011-on 5:10pm-kor
Károly,Zsuzsa, Béla! Én is örülök, hogy felfedeztétek a blogomat, ha gondoljátok, lehet csoportot indítani, nem ragaszkodom hozzá, hogy az én nevem alatt fussom, szívesen leszek a magnak az elhintője, ti pedig a kultiválói. Meg kell fontolni, hogy a hozzászólások stb. tekintetében hol lehet flottabbul teret adni ennek az érdekes területnek: blog vagy csoport formájában-e.
Charlie  (Turnherr Károly) HozzászólásokCharlie (Turnherr Károly) által a Április 2, 2011-on 11:19pm-kor
Köszönöm Zsuzsa. Megint okosabb lettem. Lassan meglessz az összes település/város. Jó ötlet új csoportot indítani,de ezt hagyjuk a téma gazdájára (megérdemli). Majd ha Ő "elveti a magot,mi majd learatjuk a termést".
Bartos Zsuzsanna HozzászólásokBartos Zsuzsanna által a Április 1, 2011-on 10:59pm-kor
Kedves Károly! Örülök, hogy felfedezted, Kornélia etimológia lapját! Van egy, számomra új kincs.  Ez pedig: Vászoly. Nevét, Szent István király unokatestvéréről: Vazul hercegről kapta, akitől minden Árpádházi királyunk származik. Vászoly ősidők óta lakott hely, ezt régészeti kutatások leletei bizonyítják. Találtak itt Krisztus után 3-4. sz. Contantinus és Valentinianus császárok pénz érméit. Vászoly nevét elösször 1082-ben íródott oklevél említi.  A községben látható egy Árpád-kori templom-rom. A Szent Jakab kút forrásvize gyógyerejű. Az itt folyó Séd patak fölött  szép kőhíd ível. Vizimalma működőképes. Vászoly Balatonudvaritól 5 km-re, Aszófőtől 10 km-re találjuk meg. 
Charlie  (Turnherr Károly) HozzászólásokCharlie (Turnherr Károly) által a Március 31, 2011-on 12:39pm-kor

Szia Kornélia !

Csak most vettem észre,hogy milyen fantasztikusan érdekes blogot nyitottál. Engem is érdekelnek az ilyen fajta gyűjtések. Nekem is van  egynéhány. Megosztom.

 

Balaton.


Balaton tó (mely elnevezés kapcsolódni látszik a Bál a tavon, bal a ta'on jelentéshez) Baál (bál) isten ősi kultuszának helye, mely az egykor még szigetként álló Tihanynál lehetett a tavon (a Tihany elnevezés egyébként a fővel és a naggyal lehetett összefüggésben)

 

A Balaton neve szláv eredetű. A honfoglalás előtti pannóniai szláv fejedelemségnek a Zalavár helyén levő székhelye volt Blatn grad (Mocsárvár, Sárvár). A szláv nevet a németek Mosapurc-nak fordították, a tó német Plattensee elnevezése viszont a szláv Blatn jezer (mocsaras, sáros tó) részfordításával keletkezett. A magyarba a szláv név előtagja került, amely eredetileg a Kis-Balaton neve volt, majd később az egész Balatonra vonatkoztatták.

 

Egyébként rejtélyes módon Izraelben van egy Balaton nevű tó is! — Keleten ehhez hasonlóan számos magyar hangzású, ősrégóta használatban lévő névre bukkanhatunk.

 

 

Zánka

 

Zánka nevének eredetére kétféle felfogás van: az egyik: „Zan” személynévből származik, kicsinyített, becézett alakban; a másik: szláv eredetű, „zamiki, zamka” = lakat, zár vagy „zaneka” = elhagyott hely szavakból.

 

 

Balatongyörök

 

Első írásos említése 1121-ből való. Nevét valószínűleg Szigliget urának, II. Atyusz bánnak Gyürk nevű fiáról kapta.

 

Badacsonytomaj

 

Névadója állítólag egy besenyő vitéz, Urkund fia Tomaj volt, aki I. István korában birtokolta a területet. Első okleveles említése 1313 -ból származik, Thomay formában.

 

Csopak

 

A 'Csopak' név először 1277-ben fordul elő (Chopok formában) egy veszprémi káptalani oklevélben. A név jelentéséről megoszlanak a vélemények; egyes feltételezések szerint Árpád fejedelem Sopok nevű vitézének nevéből ered, aki adományként kapta volna ezt a területet a honfoglalás után. Más feltevés szerint a szó bolgár-török eredetű, és egy halfajtát jelentett; ismét mások szláv eredetűnek tartják. Kövesd neve Cuesth-ként már1121-ben előfordul egy oklevélben, mely ottani szőlők adományozásáról szól.

 

 

Palóznak.

 

A falu nevének szláv eredetű lakosságra utal: a „loznik” szó szőlőskertet jelent, a „po loznik” szláv nyelven annyit tesz, hogy „a szőlőskertek alatt".


Szántód

 

A földművelésre kötelezett szolgálónépek lakóhelyét jelöli, akik az uradalom eszközeivel szántottak. A tihanyi apátság birtoka volt.  A települést az1055 -ben kelt Tihanyi Alapítólevél még koku zarma néven említi. Az 1211 -es oklevél még a régi nevet is leírja: Choczorma. Az új név (Szántó) tehát a két időpont között keletkezett.

 

Balatonszárszó

 

Az 1082-ből ismert Zarrosozow - Szárazaszó (száraz völgy) szóból ered. Ez a név az idők folyamán egyszerűsödött. A 19.századi térképeken már mindenhol a Szárszó név szerepel, amit 1922-ben toldottak meg a Balaton előtaggal.

 

Palóznak.

 

Neve alapján arra következtetnek,hogy a magyar honfoglalást megelőzően szláv település volt.

Po loznik = szőlőskerteknél,szőlőhegy alatt.

 

Vonyarcvashegy

 

A település neve a szláv eredetű „viharec” vincellér szóból származik.

 

Cserszegtomaj


Cserszeg település neve a magyar cser és szeg (szeglet) szavak összetételéből származik. Tomaj helységnév eleinte Tolmay, Tolma, Tolmad alakban jelentkezik, így nem tűnik valószínűnek, hogy a valóban ezen a területen is szállásoló Tomaj nemzetség nevéből származik. Nagyobb valószínűsége van az ómagyar Tulma névből való származásnak, mely a török nyelvből származik, jelentése töltelék.

Nagy Kornélia HozzászólásokNagy Kornélia által a Szeptember 17, 2010-on 3:50pm-kor
Balatonakali


Balatonakali egyházi tulajdonban lévő jobbágyfalu volt. A település első írásos említése 1055-ből való, a Tihanyi Apátság alapító levelében még nem önállóan és nem Akali néven szerepelt, hanem Dergucék néven, hiszen ezen a környéken hat Dörgicse nevű település létezett ebben az időben. Az Akalidörgicse nevet a XIII. században vette fel a falu és egészen a XVII. század végéig így hívták. A település önállóságát 1333-ban vívta ki.
Illés Mónika HozzászólásokIllés Mónika által a Június 12, 2010-on 6:39pm-kor
Balatonfőkajár

Pannóniában római provinciában hadiút haladt rajta keresztül. III. Henrik német császár I.Endre ellen hadat viselve 1050-ben,a római utat felhasználva térképén meglehetős pontossággal jelölte Kajár nevét. 1086-ban Villa Quiar néven ismerték. A falunak a legrégebbi idők óta két neve volt. Mégpedig két magyar eredetű neve: a hang szóból származó Hangony és a keált / kiált szóból képzett Kajár. Mindkettő egyformán "kiáltó", "összehívó"-t jelent. Ez egy ősi foglalkozás neve; viselőjének az volt a kötelessége, hogy a király, vagy a bírák ítéletét kihirdesse. Közel 100 évig Balatonfőkajárra a Pannonhalmi apátság birtoka volt. Már 1332-ből van arról adat, hogy egyházas hely.
Illés Mónika HozzászólásokIllés Mónika által a Június 12, 2010-on 6:34pm-kor
Balatonfüred térségét már az ősember is lakta. Első ismert lakói a rómaiak voltak, emléküket számos kiásott épületrom és síremlék jelzi. Füred nevével írásos emlékként először 1211-ben találkozunk, a Tihanyi Apátság egy birtokösszeírásában. Mai területén az Árpád-korban hét település állt. A város legrégebbi, a Kéki-patak partján épült, később elhagyott településrésze ma szőlőterület, maga a Kéki-forrás még működik.
1717-ben említik savanyúvizét, majd 1729-ben újra. 1722-ben vegyelemeztették és gyógyvízzé nyilvánították. Ez időtájt már állt egy fa fürdőház, majd nemsokára egy kőház, kiadó szobákkal vendégek számára. Később kétemeletes új fürdőház is épült.
Nagy Kornélia HozzászólásokNagy Kornélia által a Június 9, 2010-on 4:40pm-kor
Aszófő


"Neve, Aszófő, száraz völgyet jelent. 1093-ban ”Azzofeu“ néven említik és a tihanyi apátság birtoka, később a veszprémi káptalan és nemesek is szereztek itt birtokokat. Aszófőn folyik át a Vékény vagy Séd patak. Vize ma is ott csobog a házak falánál, egykor számos malmot hajtott. Némelyiknek régi kereke még látható az egykori malomépület oldalánál, így az országút előtti első háznál."

Ha két patak is átfolyik rajta, akkor talán annyira nem száraz ma már.
Horváth Erik HozzászólásokHorváth Erik által a Június 9, 2010-on 3:10am-kor
Balatonmáriafürdő

A Festetics család birtokát képező keresztúri selymes, homokos Balaton part
az 1880-as években már a csendet, pihenést szeretők kedvelt területe volt,
de ekkor még a keresztúri bivaly csorda legelészett itt.
Az 1891-es filoxéra vész elpusztította a zalai part szőlőskertjeit.
Ezért az akkori földművelésügyi kormányzat Széchényi Imre grófot bízta meg,
hogy Keresztúr határában vegyen bérbe a hat kilométer hosszúságú uradalmi területen
317 holdat és alakítson ki ott 585 telket a homokon, amelyben a filoxéra nem él meg.
A kormánybiztos saját maga vezette az első szőlők ültetését.

Az elszegényedett és koldusbotra jutott zalai bortermelő családok vették bérbe a parcellákat,
akik döntően Badacsonytomaj és Meszes-györök (ma, Balatongyörök) községekből jöttek.
Az egyszerű vincellér családok (Bándi, Wenczel, Csabi)
mellett nagy szőlőterületei voltak tehetős nagykanizsai és budapesti polgár családoknak is:
Aczél, Hercegh, Sólyomvári (Schnetzer), Sártóry.
Az eredmény minden várakozást felülmúlt.

Az 1896-os első szüret bőséges volt, aminek az emlékére kőkeresztet állítottak a telepesek.
Hálából a telepítő kormánybiztos feleségéről
Andrássy Máriáról nevezték el a területet (Mária – telep).
A Fonyód felé eső részeket Szőlő-telepnek és Hullám-telepnek kezdték hívni.
Ki kell hangsúlyozni, hogy a századforduló éveiben csupán néhányan
töltötték az egész évet Mária-telepen, a nagy többség az északi parton lakott
és nyáron csónakkal, télen szánkóval kelt át a Balatonon, hogy gazdálkodjon.

Ideiglenes házikók és hajlékok épültek, de a tehetősebbek nyaraló villát is építettek
a végeláthatatlan szőlőkben. A szőlő- és borkultúra egészen az 1970-es évekig fentmaradt,
amikor szinte teljesen felparcellázták a nagy szőlőskerteket.
Fellendült a fürdő élet is, mivel a gazdák nyáron a házakat bérbe adták a pihenni vágyóknak.
A vízben fürdőbódékat emeltek, majd 1902-ben megalakult az első fürdőegylet.
Az első villák egyike volt a híres Béla-vár, amelyet Bernáth Béla marcali ügyvéd épített,
ahol felejthetetlen nyarakat töltött gyerekkorában Bernáth Aurél a későbbi neves festőművész.
Aki érzékletesen írta le a Balatonmária hős korát, Így éltünk Pannóniában című önéletírásában.

A huszadik században sok művész alkotott és alkot ma is községünkben a Balaton által ihletett
légkörben (Tőkés Sándor festő, Bognár Károly faszobrász, Bárdos Lajos zeneszerző, karnagy)
Az utóbbi művész különösképpen ragaszkodott a Máriához, mert amikor csak tehette
itt tartózkodott népes családjával. Nevét viseli és az életművét gondozza
a balatonkeresztúri Bárdos Lajos női énekkar)

Miután a Déli Vasút Társaság megállóhelyet létesített,
felgyorsult a fejlődés és újabb parcellázásokra került sor. 1902-ben már hajókikötőt terveztek,
amely csak 1969-ben valósul meg. 1912-ben megépítette Dr. Szigethy Károly orvos a az első,
36 szobás máriai szállodát, amely hat holdon lett kialakítva és a Park Szálló nevet kapta.
Sorra épültek a panziók, lakóházak és rövid időn belül
a Dél-Balaton egyik legkedveltebb üdülőhelye lett.

Olcsó és kényelmes hotelok, panziók és magán szállóhelyek álltak a rendelkezésére a turistáknak,
akiknek a létszáma a külföldi és belföldi vendég éjszakákat tekintve az 1960-as évektől kezdve az
1990-es évekig mindig magasan állt. Nem feledhetjük el azt sem, hogy sok város,
vállalat épített a községben üdülőt valamint sok-sok gyereknek nyújtott
felejthetetlen nyári élményt a számos ifjúsági tábor.

Az első világháború után, miután a balatoni fürdőélet tömegessé vált,
a fürdő telep fontos mérföldkőhöz érkezett.
Rakovszky Iván belügyminiszter 1925/26-ban egy Belügyminiszteri rendelettel
a már kialakult Mária-telep és Hullám-telep lakott részeit Balatonmária néven egyesítette
és kisközség rangra emelte.

Forrás: www.balatonmariafurdo.hu
Horváth Erik HozzászólásokHorváth Erik által a Június 9, 2010-on 2:38am-kor
Balatonkeresztúr

A Balaton déli partján, annak is a nyugati végén található Balatonkeresztúr,
éppen ott, ahol a tó mellett futó 7-es főút Nagykanizsának tartva délre kanyarodik.
Utak és vasutak kereszteződésében fekszik a település,
egyes feltételezések szerint e sajátosságra utalhat a neve is, bár az eredetről számos elképzelés él.
Egy biztos, a falu a somogyi oldal békésebb, védettebb helyei közé tartozik.
A tó idegenforgalmi jelentőségét igen korán felismerték a helybéliek,
akik már 1902-ben megalakították az első fürdőegyesületet.
E társadalmi szerveződés azután jelentős hatással volt a község fejlődésére.
Ha a történelmi múltat faggatjuk, akkor rendkívül korai emlékekre bukkanunk,
hiszen a Balaton partján már a kelták is megtelepedtek,
s a régészek több korból származó leleteket találtak.

Az első írásos feljegyzés természetesen jóval későbbi
- a helybéli krónikakutató Tengerdi Győző szerint -,
mégpedig 1400-ból való, amikor a vidék a somogyi konventhez tartozott,
és Kerezvr néven említette az oklevél.
A Balatonkeresztúr község története című könyvben olvashatunk arról is,
hogy a falu első birtokosa a Keresztúry család volt 1433-tól.
A szerző valószínűsíti: nagyobb az esélye annak,
hogy a család kapta a nevét a faluról és nem fordítva, amint azt némelyek vélik.
1660-ban a Sárkányi családnak adózott a falu, amely 1698-ban került a Festeticsek tulajdonába.
Keresztúr fejlődésének fontos szakasza Festetics Kristóf nevéhez fűződik,
aki országgyűlési követ is volt. Ő építtette fel a barokk stílusú kastélyt,
amely napjainkban turistaszállóként üzemel. Az épület ma Bél Mátyás nevét viseli,
miután a neves tudós, író, utazó 1731 telén hosszabb időt töltött ott vendégeskedve.
Tiszteletére emléktáblát is elhelyeztek a kúria falán,
melyet 1978-ban Keresztúri Dezső akadémikus avatott fel.
A barokk stílusú kastélyon kívül is akad építészeti látnivaló Keresztúron,
mégpedig a szintén Festetics Kristóf által emeltetett római katolikus barokk templom.
A lakosság többségét ma is a katolikusok alkotják,
akik évente két búcsút tartanak - május elején és szeptemberben.
Ezek az ünnepi alkalmak kedvelt látványossággá váltak
a nyugalmasabb elő- és utószezont kedvelő, vissza-visszatérő turisták számára.

Forrás: www.balatonkeresztur.hu

© 2012   Created by ivcsek.

Profilkártyák  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek