A házigazdák a Csillagvár megálmodása óta folyamatosan arra törekszenek, hogy eredeti ötleteiket korhű jelmezbe öltve megvalósítsák. Ennek köszönhetően a nyitás óta minden évben meglepetéssel szolgálnak: a pár éve ültetett fűz például szépen fejlődik, hogy majd az évek folyamán egyre bokrosabb jurtává váljon és újabb ritkaság legyen a Csillagvár bejáratánál.
A komplexum egyébként is hemzseg az egyediségtől: a régi időkből, messzi tájról ideszállított és újra rekonstruált nádtetős épület korabeli feliratos oromzatával a kézműves foglalkozásoknak ad otthont, ahol a legfiatalabbak nemezelést és gyöngyerezést tanulhatnak egy iparművésztől, az idősebbek pedig megcsodálhatják a hölgy munkáit.
A házikó szomszédságában két kedves, nádtetős információs oszlopon hajdan élt feltaláló honfitársainknak állítottak emléket: kevésbé ismert magyar találmányokról olvashatunk képekkel illusztrált, igényes táblákon.
A Csillagvár egész területén az ízlés és az igényesség harmóniája gyönyörködtet, miközben a szellem is megkapja táplálékát. A magyarságnak a jellegzetes elemeit olyan összhangban találjuk egymással, ami ma kevés helyen található, autentikus formában pedig már egyáltalán nem.
Muzeális értéket képvisel, közben mégsem érezzük, hogy épített környezetben járunk-kelünk. A természetes miliőbe szervesen illeszkedik, a táj a vele évezredek óta együtt lélegző emberrel megelevenedik, nemcsak az épületek és a kor hiteles ábrázolása révén, hanem azáltal, hogy az atmoszféra az odalátogató hazafiaknak lelki nyugalmat ad, otthon érzik itt magukat.
Megáll az idő, éppúgy, mint egykor, őseink idejében, és újra bizakodunk, hogy van jövője népünknek, nemcsak múltja, amíg Túri-Török István és a hozzá hasonló hagyományőrzők ilyen kincseket rejtenek el, amiket fel kell fedezni, hírüket továbbadni, hogy a Balaton partja még több kulturális értékkel gazdagodjon.
A balatonszentgyörgyi Csillagvárban Európában egyedülálló módon elevenedik fel a középkor vitézi élete. Közel két tucatnyi ruhába öltöztetett viaszfigura népesíti be a Festetics grófok egykori vadászvárát.
A csillag alaprajzú épületben termenként kerül bemutatásra a végvári élet egy-egy szelete.
Homokkő csigalépcső vezet le az egyedi alaprajzú kazamatákba. A pincében kapott helyet a világ első huszár babamúzeuma, az időszakos kiállításon másfél száz 80 cm magas huszár ad képet a múltbeli könnyűlovasság díszes viseletéről.
A Csillagvárban 2006-tól művészeti alkotótábor nyitotta meg kapuit.
A Csillagvár látogatói a belépést követően egy rég elfeledett világba csöppennek. Az őrszobában fegyvert éleznek és kockáznak, a szomszéd helyiségbe a várkapitány a falusi pappal vitázik, a füstös konyhában a nagy testű szakácsné és a kézilány tüsténkedik, kezük alatt ég a munka. A korabeli állapotokat hűen tükröző képben a falusi kovács, mint fogorvos húzza a végvári harcos fogát. Az épület kútjához az öngyilkos vőlegény és koszorúslány valamint betyárbújtató barlangok legendája fűződik.
A karakterek hiteles megformálásában a Magyar Tudományos akadémia által felkért iparművészek vettek részt.
A Csillagvárhoz tartozó közel másfél hektárnyi bekerített területen egész napos családi programot kínálnak a szervezők. A kisebb állatfarmot kecske, szamár, birkanyáj alkotja. Elkészült a madárház, legutóbb mosómedve szülőpár, dámszarvas, muflon, csüngő hasú koca érkezett.
A helyszínen kuriózumként ősmagyar íjászoktatást tartanak, a bátrabbak kipróbálhatják ügyességüket, sőt dárdát, dobócsillagot hajíthatnak a szalmabálán kijelölt célpontra.
Az időközben megéhező látogató a volt grófi istállóból igényesen kialakított csárdában fogyaszthatja el a látványkonyhában készült ínycsiklandó ételeket.
A szervezők a turista csoportokat, gyermek táborok lakóit kedvezményes belépővel várják. A Csillagvárba gépjárművel, két keréken de akár gyalogosan is el lehet jutni az igényesen kialakított útbaigazító tábláknak köszönhetően.
Bővebb információ: Túri Török Tibor 30/227-22-72
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a . –nak.
Csatlakozzon a(z) . hálózathoz