Köszöntelek szeretettel!

Drága Barátnőm!Mi van veled hogy olyan ritkán vagy az oldalakon.Remélem nem a szemed megint?vigyázz rá nagyon,mert drága kincs.hiányzol nekem.Szép hetet és estét kívánok neked.Marika.Nimród Laboda: A világ peremén

Mint távoli hegyekről a kéklő áradat,
úgy zúdulnak reám a cizellált szavak,
ha hallgatom: miként dalolnak mások,
tört tükrökön át - a roppant Óriások.
Vallomásuk évezredes visszhanggal rebben
az időkön túlról mind fényesebben.

S mert rám talált valahol, a Tejút szegletén
a legszentebb Jóság: Érted világra születtem én.
Mint zarándok feldúltam a Csend katedrálisát,
hogy titkai csillagködén érkezhessem Hozzád.

Hát itt vagyok immár a világ peremén.
Alattam föld. Fölöttem fény.

Messzebbről jöttem, mint kékellő hegyek,
a térben testet öltve, hogy társad itt legyek,
hol időm fonalát Tiédbe fonhatom.

S bár tudom:
mindent leírtak előttem már mások,
tört tükrökön át - a roppant Óriások,
még nekifeszülök a csöndes csillagoknak -

és szótlan vallomásaim, mint könnyek csorognak.

Ezt a gyönyörű verset hoztam szeretettel.

Drága Barátnőm!Csak köszönni jöttem remélem már javulgat a szemed.Szép álmokat és hétvégét kívánok neked.Marika.

Drága Barátnőm!Szeretettel jöttem hozzád szép hetet kívánni.puszi.Marika.