Hozzászólás

HozzászólásokKövér József 20 órája -től

szeretném a belső tó környékét is látni..de nagyon jó imádom Tihanyt..

HozzászólásokFEHÉR PÁL által a Szeptember 13, 2011-on 2:59pm-kor

ÜDVÖZLÖMA  BARÁTOKAT,,, PÁL,,,

HozzászólásokCharlie (Turnherr Károly) által a Július 11, 2011-on 12:43pm-kor

HozzászólásokCharlie (Turnherr Károly) által a Július 11, 2011-on 12:41pm-kor

Régi képek Tihanyról.

 

http://picasaweb.google.com/keklevendula/TihanyAnno02#

HozzászólásokCharlie (Turnherr Károly) által a Június 29, 2011-on 10:52am-kor

Levendula Ház Tihanyban (videó)

http://videa.hu/videok/emberek-vlogok/levendula-haz-tihanyban-balat...

HozzászólásokCharlie (Turnherr Károly) által a Június 2, 2011-on 3:58pm-kor

Az alapító okirat részlete itt olvasható,illetve Bánffy György előadásában meg is hallgatható.

 

http://tihany.osb.hu/okirat.htm

HozzászólásokM.Kata által a Május 17, 2011-on 1:12pm-kor

 Tihany története

A Balaton - Közép- Európa legnagyobb sekély vizű tava - tektonikai süllyedésekkel keletkezett, mintegy 25 ezer évvel ezelőtt. Ebbe nyúlik be a Tihanyi- félsziget, amely a tavat két medencére osztja. A mediterrán táj markáns képét a vulkanikus erők évmilliókkal ezelőtt alakították ki, amelyről napjainkban a két óriási méretű kalderra tanúskodik. E krátermaradványokban alakult ki a Balaton vízszintjénél magasabban fekvő két lefolyástalan tó, a horgászok kedvelt helye a Belső- tó, és a vízimadarak paradicsoma a Külső- tó.
A vulkanikus utótevékenység során feltörő több mint száz gejzírkúpot formáltak a félsziget területén, közülük a legszebb az Aranyház, aminek fehér szikláit napfényben aranysárga zuzmó borítja.
A geológiai érdekességek mellett a ritka növények és állatok élőhelye is a félsziget, amit 1952- ben - Magyarországon elsőként - tájvédelmi körzetté nyilvánítottak.
A félsziget területén feltárt régészeti leletek igazolják, hogy azt már az őskor óta emberek lakták. A bronzkor, a vaskor és a római kor népei különösen kedvelték ezt a víztől védet helyet. A rómaiak Lacus Pelsonak nevezték a Balatont, amelyben Tihanynál vízi átkelő hely is volt.
A középkorban történt a mai Tihany település ősének a megalapítása, amikor 1055- ben I. András király itt építette meg a királyi család temetkezőhelyét és föléje monostort, amelybe bencés szerzeteseket telepített. Ezzel vette kezdetét a bencés apátság élete. A 13. századtól az apátság konventje oklevelek kiállítására feljogosított hiteles hely (locus authenticus) volt. A 16- 17. századi török háborúk idején várrá alakított monostor elpusztult, de a 18. században barokk stílusban újjáépült, azóta a félsziget keleti ormán, a Balaton felett, Tihany ősi jelképe. Néhány éve ismét a bencés szerzetesek a barokk apátság tulajdonosai és a Bencés Apátsági Múzeum fenntartói.
Tihany nem csak a Balaton, de Magyarország gyöngyszeme is, az 1960- as évek óta hazai és külföldi turisták által tömegesen látogatott hely. Vonzereje elsősorban az apátsághoz kapcsolódó történelmi és kulturális emlékek, valamint az egyedülálló természeti környezet ötvözve a Balaton kínálta felüdüléssel.

Műemlékei

 1. Bencés Apátság barokk temploma
Lécs Ágoston apát irányításával megépített barokk templom belső berendezését Sebastian Stuhlhof faszobrász és műbútorasztalos készítette 1754-1779 között.
A berendezések és a fából faragott aranyozott szobrok a közép-európai barokk művészet kiváló alkotásai. Ezeket méltón egészítik ki az 1889-90-ben végzett restaurálás során Lotz Károly, Székely Bertalan, Deák-Ébner Lajos által festett mennyezeti faliképek. A templom belső felújítása 1996-ban fejeződött be

  I. András kriptája

I.András király által, 1055-ben - a monostor alapításával egyidejûleg - épített háromhajós román csarnokkripta az egyetlen korabeli épségben fennmaradt magyarországi királyi temetkezõhely. A kriptában nyugszik az 1060-ban elhunyt király.

 

A tihanyi vár

A tihanyi dombon vár, illetve erőd is állott, amelyet a török háborúk idején az ellenség nem tudott elfoglalni. Nyomai, illetve maradványai ma is láthatók a félsziget számos turistavonala, tanösvénye segítségével. Ilyen útvonal a Lóczy-Tanösvény (Nyereg-hegy, Csúcs-hegy, Gejzírmező, Aranyház, Kiserdő-tető, Óvár, Barátlakások érintésével). De van a „Történelmi emlékhelyek” Túra is a Barátlakások, Apáti templomrom, Újlaki temlomrom köré szervezhetően.

Református templom, harangláb
A református templom 1793-ban épült, egyszerû téglalap alaprajzú építmény, ettõl nyugatra emelkedik a négy fehér pilléren álló zsindellyel fedett, ma is használt harangláb.

Egykori apátsági majorság
A tihanyi apátság birtokain a XVIII. sz. óta alloidális gazdálkodás folyt. A korabeli majorság épületei az 1830-as években épültek a Belsõ-tó falu felé esõ partján. Ma is eredeti állapotában látható a juhhodály és a 11 pár pilléren nyugvó lábas pajta, itt nyaranta a Képzõmûvészeti Fõiskola hallgatói dolgoznak.
A marha-, tehén-, borjúistállók felújított épületeit a Kõrösi Csoma Sándor Alapítvány kulturális és turisztikai célra hasznosítja. Az egykori cselédház ma felújított lakóház

 

5. Egykori apátsági borospince, présház
A Balaton-felvidéken már a rómaiak is termeltek szõlõt. Tihany már a monostor alapításakor jelentõs bortermelõ hely lett, s mind a mai napig az. Az apátsági birtokon termett szõlõ feldolgozására, tárolására építették 1822-ben a Belsõ-tó északi partján az egyedülálló, kettõs kereszt alaprajzú dongaboltozatos pincét és a klasszicista stílusú présházat. A pincében ma is kitunõ tihanyi bort tárolnak.

6. Egykori apátsági magtár
A 19. században épített magtár (granarium)a község legnagyobb tömegû épülete. A kétemeletes, durva vakolású épületet, a helyi szokásoknak megfelelõen, sima fehér szalagok, ill. ablakkeretek tagolják. Az épület ma a község mûvelõdési háza.

7. Egykori apátsági községkocsma

A 19. században épített kocsma-fogadó a közösségi élet fontos helyszíne volt a faluban. Átalakítását követõen ma is turisták kedvelt helye a Fogas Csárda.

8. Egykori apátsági orvos lakóháza
A mai posta épülete régen az apátsági orvos lakóháza volt. A 19. században épült, szerény, földszintes klasszicizáló épület 1-3-1 ablaktengellyel, a középso 3 ablak enyhe rizalittal kiemelve, ezt a 4 széles falpillér hangsúlyozza.

Egykori Sport Szálló
A hajóállomáson 1923-ban épült Sport Szálló - ma étterem - a Fürdõtelep egyik legszebb épülete volt, körülötte árnyas parkkal.

Bencés Apátsági Múzeum

A múzeum a templommal egyidõben épült rendházban kapott helyet. A négyszögletes egyemeletes épülettömb a templom déli falához csatlakozik, az épületszárnyak négyzetes alakú belsõ udvart zárnak körül. A rendházban lakott Magyarország utolsó uralkodója Habsburg IV. Károly király és Zita királyné, mikor az antant hatalom 1921. október 26-31. között az apátság épületébe internálta, mielõtt Madeira szigetére számûzték. Az épületben ismét szerzetes közösség él. Az új kiállítóterem, melybe a templomon keresztül juthat a látogató, idõszaki kiállításoknak ad helyet

A múzeum különleges értéke a kőtár, de időszaki egyházművészeti, képzőművészeti kiállításokat is rendeznek itt.
 Az épület nevezetessége az is, hogy az utolsó magyar királyi pár, IV. Károly és felesége, Zita királyné itt töltötték utolsó magyarországi napjaikat 1921. október 26-tól 31-ig, mielőtt Madeira szigetére száműzték őket. A szobák, melyeket a királyi pár használt, ma a múzeum részeként megtekinthetők.
Az Apátsági Múzeumban látható a barokk templom restaurált kórusa és sekrestyéje. Bemutatják a templom faragott berendezését és a karzatot, amit Stuhlhof Sebestyén (1723 k.-1779) készített 1752-64-ben. A templom történetéhez kapcsolódik A barokk feltámasztása a tihanyi apátsági templomban című restaurálási bemutató.

Balatoni Limnológiai Kutatóintézet

A Balaton-kutatás és kísérletes biológiai kutatás céljára hozták létre 1927-ben az intézetet, az ennek helyet adó - Kotsis Iván tervei alapján - 5 pavilonból álló épület együttes 1926-27.-ben épült.

11. Habsburg József főherceg nyaralókastélya
A mintegy 2 ha-os parkban álló gyönyörû épületet szintén Kotsis Iván terezte, 1924-25-ben épült, valamikor Habsburg József fõherceg nyaralókastélya volt, ma szálloda.

12.-20. A népi építészet emlékei
Tihany középkori eredetű, hagyományos kultúrája az 1950-es évekig élõnek mondható. A vár, ill. az apátság birtokán dolgozó tihanyi lakosok jellemzõen szegények voltak, ez építészetükben is megmutatkozott. Gyakran egy telken több egyszoba-konyhás zsellérházat is építettek. A házakban jellemzõen középen volt a füstös konyha - a füst a kémény nélküli háztetõn és az ajtón távozott - amit a 19. században felváltott a szabadkéményes, füstelvezetésû konyha. A konyha mellett volt egy szoba, a másik oldalon a kamra, pajta és istálló. A konyhában kemencével, a szobában ún. szemes cserépkályhával fűtöttek. A házak fala sövényfonású tapasztott fal, fehérre meszelve és sárba rakott jellegzetes szürke színû tihanyi bazalttufa kõfal, fedele nád. Bútorzata több korosztályt kiszolgáló keményfából készült. A számos műemlék jellegű házból ma eredeti állapotban, berendezve látogatható a Pisky sétányon az ún. parasztgazda háza, és a hálászcéh háza, a Batthyány J. utca végén a fazekasház, a többi védett ház ma is lakott vagy egyéb turisztikai célokat szolgál.

Néprajzi műemlékek

   Műemléknek számít még az apátság altemploma mellett az egykori apátsági pince-présház együttese. Kirándulásra csábít az Óvár-hegy földsáncrendszere is, mely a középkorban remetetelep volt. Továbbá fontos épület együttes a tihanyi Szabadtéri Néprajzi Múzeum, skanzen, illetve a Kálvária-hegyen lévő tihanyi kálvária is. A tihanyi dombok a földnyelv töve felől nézve, az előtérben Aszófővel

   Tihanyban halászták, amikor még volt, a gardát, a látott halat, amelyet a halleső halász a parti hegy tetéjéről figyelt, és észelt sötét foltként, majd jelzett a vízen lévő társainak, merre haladjanak.

   Tihanyban nyaralt és dolgozott sok éven át Illyés Gyula és Borsos Miklós is; Sajkodon élt néhány évig Németh László. De számos más művészt és alkotót is megihletett a táj, akár úgy is, hogy munkájának olyan címet adott, amelyben a Tihany szó előfordul.

Visszhang-domb

Egykor Tihany legnagyobb nevezetessége volt, Csokonai Vitéz Mihály is megénekelte "A tihanyi Echóhoz" című versében. Régen 15 szótagú mondatot is visszavert, még Balatonfüredről is ide kirándultak a vendégek visszhangot hallgatni. Ma már csak egy-két szótag hallható szélmentes, csendes időben. A Visszhang-domb a Pisky sétány végén található.
   Óvár

   Az Óvár nevű hegy ovális alaprajzú földsáncrendszere a korai vaskorban épült. Ez a Balaton-felvidék legépebben fennmaradt és legnagyobb földvára. Háborús körülmények között a környék népének biztos menedékhelye volt.

  Halomsírok

 

Az Óvár déli lejtőjén találhatók. Az ide temetett fejedelmek sírjai fölé emelt több méter magas föld- és mészkőhalom. A halomsírok egy részét a 70-es években feltárták, s a hamvasztásos sírokban agyagedények cserepeit, bronz ékszermaradványokat és megszenesedett búzaszemeket találtak, melyek a pogány szertartás eseményeire utalnak       
   Egykori Apátsági borospince, présház
   Az apátsági birtokon termett szőlő feldolgozására, tárolására építették 1822-ben a Belső-tó északi partján az egyedülálló, dongaboltozatos pincét, és a klasszicista stílusú présházat. Tihany már a monostor alapításakor is jelentős bortermelő hely volt, s mind a mai napig az is maradt. 

Egykori apátsági magtár
    A 19. században épített magtár (granarium) a község legnagyobb tömegû épülete. A kétemeletes, durva vakolású épületet, a helyi szokásoknak megfelelõen, sima fehér szalagok, ill. ablakkeretek tagolják. A felújított épület ma a község mûvelõdési háza.

Egykori apátsági községkocsma
   A 19. században épített kocsma-fogadó a közösségi élet fontos helyszíne volt a faluban. Átalakítását követõen ma is a turisták kedvelt helye a Fogas Csárda.
   Egykori apátsági orvos lakóháza

A mai posta épülete régen az apátsági orvos lakóháza volt. A 19. században épült, szerény, földszintes klasszicizáló épület 1-3-1 ablaktengellyel, a középsõ 3 ablak enyhe rizalittal kiemelve, ezt a 4 széles falpillér hangsúlyozza.
   Egykori Sport Szálló

A hajóállomáson 1923-ban épült Sport Szálló. Ma sajnálatos módon elhanyagoltan látható a Fürdõtelep egykor legszebb épülete, melyet szépen gondozott árnyas park vesz körül.

   Egykori apátsági majorság

A Tihanyi apátság birtokain a 18. század óta alloidális gazdálkodás folyt. A korabeli majorság épületei az 1830-as években épültek a Belsõ-tó falu felé esõ partján. Ma is eredeti állapotában látható a juhhodály és a 11 pár pilléren nyugvó lábas pajta, itt nyaranta a Képzõmûvészeti Akadémia hallgatói
dolgoznak. A marha-, tehén-, borjúistállók felújított épületeit a Kõrösi Csoma Sándor Alapítvány kulturális- és turisztikai célra hasznosítja. Az egykori cselédház ma felújított lakóház.

   Balatoni Limnológiai Kutatóintézet

A Balaton-kutatás és kísérletes biológiai kutatás céljára hozták létre 1927-ben az intézetet. Az ennek helyet adó - Kotsis István tervei alapján - 5 pavilonból álló épületegyüttes 1926- 27-ben épült.

Habsburg József főherceg nyaralókastélya

   1924-25-ben épült a mintegy 2 hektáros parkban álló gyönyörű épület, melyet Kocsis István tervezett. Ma szállodaként üzemel.

     Akasztódomb

   A hegy neve onnan ered, hogy Zsigmond király 1714-ben pallosjogot adományozott az apátságnak gonosztevők elfogására, elítélésére és kivégeztetésére, s a bitófát ezen a helyen állították fel. Az Akasztó-dombhoz kötõdik a csak Tihanyban ûzött halfogási mód a "látott hal", a garda halászata. A hegytetõrõl a halászkompánia egy-egy tagja, a "hegyenjáró" figyelte a garda csapat vonulását, s jelzéseivel innen irányította a vízen várakozó hálóvetésre kész társait.

Remetetelep (Barátlakások)
Az Óvár keleti oldalában, a sziklafalban a XI. - XIV. század között ortodox görög szertartású remeték vájták ki celláikat, kápolnájukat és ebédlõ termüket keleti típusú laura-rendszer szerint. Ez a Kárpát-medencében, sõt Közép-Európában az egyetlen, aránylag épségben maradt remetetelep, helyi neve barátlakások. A remeteteleptõl nem messze található Tihany egyetlen forrása, amit korábban Orosz kútnak, ma Ciprián-forrásnak hívnak.
Kálvária
1926-tól kezdve néhány év alatt közadakozásból épült meg az ország legszebb XX. századi kálváriája. A Krisztus kínszenvedését és keresztútját jelképezõ, feliratos és bronz dombormûves kõbõl készült stációit, sztéléit, a történelmi Magyarország vármegyéinek és szabad királyi városainak nevében állították fel. A délre lejtõ domboldal tetején épült fel Krisztus kõkeresztje, háttérben pedig gejzirites mészkõtömbökbõl épített "hármas halom" és IV. Károly magyar király bronztáblája. A Kálvária építményeit 1960-ban A Pisky sétányról megcsodálható a Balaton legszebb kikötõje, a Káli

Nagy Dezsõ tervei által 1909-1911 között épült karcsú ívû móló.leromboltatták.

Nyársas hegy
Az egykori középkori vár alatt lévõ Nyársas-hegy nevét onnan kapta, hogy a vár katonái itt húzták karóba - nyársalták fel - a magyar lányokat rabló, parasztokat sanyargató törököket.

Újlaki templomrom
A félsziget déli csúcsánál, révhez közeli egykori révészfalu emlékét õrzi a templomrom, az egyenes záródású szentély fala ma is áll.

Természeti értékei:

a Bozsai-öböl
a tihanyi tavak: a Balaton, a Külső-tó, a Belső-tó és a Rátai-csáva,
a kalderaperem maradványai (itt található a "kecskeköröm" nevű mészkőkövület, mely egy őskori kagyló maradványa),

 a Csúcs-hegy vulkanikus gejzírkúpja,

 a Nyereg-hegy sziklás gerince, melyről csodálatos panoráma nyílik a Balaton-felvidékre és a Bozsai-öbölre,

az Apáti-hegy bazalttufa sziklái, melyen még megtalálható az egykori Apáti-templom romja,

és a Szarkádi-erdő, mely a félsziget délnyugati hegyeit borítja. Változatos faállománya több védett állatnak ad otthont, például a nagy hőscincérnek.

A Gejzírmező a Szarkádi-erdő és a belső-tó között terül el. Mintegy 3 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti negyedidőszakban keletkezett. A vulkáni utóműködés során forró víz áramlott az egykori felszínre. A feltörő vízből kicsapódó gejzirit megszilárdulva gejzírkúpot hozott létre, mely ma érdekes természeti látványosság. A legnagyobb az Aranyház-gejzírkúp, mely a tö  megesen rátelepedett sárga zuzmóról kapta a nevét

Babamúzeum - (Visszhang u. 4.) Nyitva: K-V: 10-08 óráig

Skanzen - (Battyány u. 36.) Vonzó látványosság a skanzen jellegű Ősközség néhány épülete, melyek a hajdani halászó, földművelő lakosság életét mutatják be.

 Ciprián forrás Vize nem iható 
Remetetelep - kőbe vájt, egykori barátlakások

A kecske körömről 

A kecskekörmök – a számos változatban elterjedt monda szerint – egy, a gőgjéért megbüntetett királylány Balatonba veszett aranyszőrű kecskenyájának maradványai.

A kecskeköröm híressé válásában nagy szerepe lehetett Garay János regéjének (Balatoni kagylókból – Rege a tihanyi visszhangól VIII.), amelyben leírta a tihanyi visszhang és kecskeköröm keletkezésének meseszerű történetét az aranyszőrű kecskéket őrző királyleányról és a Tókirály érte epedő fiáról.

A nyáj a Balatonba

Rohant, de benn veszett -

A tó maig kihányja

A kecskekörmöket.

 De mi is valójában a balatoni kecskeköröm? A nép emlékezete, a mondák és versek tették különlegessé, de e mondák mögött ott van az igazság, amiből kiderül, hogy valójában a balatoni kecskeköröm egy több millió évvel ezelőtt élt kagyló maradványa. A balatoni kecskekörömről a következőket kell tudni:

A kecskekörömre emlékeztető kagylócsücsköket Tihany környékén az agyagból mossa ki a víz.A Tihanyi-félsziget pliocén kori homok és agyag rétegekből áll, vulkáni eredetű kőzetekkel fedve. Magas vízállás idején a hullámok megtámadták a partokat, alámosták, kimosták a rétegekből a Congeria-kagyló héját, mely a hullámzás koptató hatása révén vette fel a kecskeköröm formát.A pleisztocén korszakban a Balatonnak hosszú ideig sokkal magasabb vízállása volt mint ma. Ekkor a víz rengeteg kövületet mosott ki a partfalból, és turzást épített belőlük a hegy lába elé. A ma előkerülő kecskekörmök ezekből a pleisztocénkori turzásokból származnak.

A kagylómaradványok nagy számban kerültek elő a Gödrösben és a Fehérparton, néhány méterrel a mai Balaton vízszintje fölött. Főleg a gödrösi kecskekörömbányák voltak gazdagok, ahol egymást érték a tihanyi gyerekek által vájt gödrök (innen származik a mai elnevezés is).

A tihanyi kecskeköröm azonban nem csak Tihanyban, hanem a Balaton déli partján is többfelé megtalálható: például Szántódon és Fonyódon.

 A balatoni kecskeköröm a kiédesedő vizű pannóniai beltóban mintegy 5 millió éve élt Congeria ungula caprae nevű kagyló lekoptatott maradványainak népies elnevezése.

 A miocén és pliocén időszakban (25–5 millió évvel ezelőtt) erős volt a kéregmozgás a mai Kárpát-medence területén: a hegyek lesüllyedtek és helyüket sekély vizű tenger borította el. A tenger egyik öble a folyók beömlő hordalékának hatására fokozatosan lefűződött, az így keletkezett beltengert, melynek vizét a beömlő folyók elédesítették nevezzük Pannon-tenger.A kagyló (Congeria ungula caprae) maga a ma található kecskekörömnél jóval nagyobb méretű volt, de mára csak a kemény, állati karomhoz hasonló, háromszög alakú sarka maradt meg.

Más kagylók és csigák is megmaradtak a pannóniai rétegekben, de ismeretségében messze elmaradtak a kecskeköröm mögött. A két háború között a Fehérparton fellelhető Cardium apertum nevű kagylót úri főkötő, vagy menyasszonyfőkötő néven árulták a tihanyi gyerekek Lelőhelye a Fehérpartokon volt, de ép alig volt közöttük, mert a törékeny héja ásás közben könnyen összetört.A kecskeköröm híressé válásában nagy szerepe lehetett Garay János regéjének, amelyben leírta a tihanyi visszhang és kecskeköröm keletkezésének meseszerű történetét. A kikötőbe érkező kirándulókat a helyi gyermekek azonnal körülvették, és igen rámenősen kínálták pár fillérért marokszámra a kecskekörmöket.Kedves színfoltja volt a gyereksereg a kikötőnek, több visszaemlékezésben, útikönyvben olvashattunk róla. A kagylómaradványok nagy számban kerültek elő a Gödrösben és a Fehérparton, néhány méterrel a mai Balaton vízszintje fölött. Főleg a gödrösi kecskekörömbányák voltak gazdagok. Itt egymást érték a tihanyi gyerekek által vájt gödrök; innen származik a mai Gödrös elnevezés is.

Tihanyi Geotúrák bevezetés.

A geótúrák alapvető célja természettudományos ismertek terjesztése, környezeti értékeink, földtani örökségünk jelentőségének tudaosítása, bemutatása. A geótúrák hasonlóak a hagyományosan ismert túrákhoz, azonban a túravezetés az átlagosnál több információs részt tartalmaz, melyben a megszokottnál kissé nagyobb az általános- történeti- és helyi földtani, kőzettani, ásványtani, tektonikai, őslénytani ismeretek részaránya. A helyi történelmi, kulturális és ökológiai értékek bemutatása szinét beépül a vezetésbe. Éjszakai túráinkon csillagászati ismertetek is megjelennek benne.A túrákhoz részvételi nyilatkozattétel szükséges.  Gyermekek csak megnevezett felügyelettel, szülői beleegyező nyilatkozattal vehetnek részt. A javasolt alapfelszerelés túracipő/túrabakany, esőkabát, enni-innivaló, személyes gyógyszer, igazolványok, tb kártya, mobiltelefon - lehetőleg hátizsákban, hogy atestet és a végtagokat a biztonságos és szabad mozgásban ne akadályozzuk.

A Tihanyi félsziget számos vonatkozásban egyedülálló nemcsak hazánkban, hanem Európában is. Különleges földrajzi helyzete, kialakulásának sajátosságai, mai tájképi megjelenése, földtani és történeti emékei ritak növény- és állatfajai mind-mind a legszebb és legféltetebb kincseink közé emelik.A természetet kutató és védő szakemberk számára a Tihanyi-félsziget értékei régóta ismertek Itt alakult ki hazánk első természetvédelmi építette 1952-ben. A tihanyi tájvédelmi körzet később észak felé bővült és

 

HozzászólásokM.Kata által a Április 25, 2011-on 6:09am-kor

Kellemes Húsvéti Ünnepet Kívánok mindenkinek !

HozzászólásokM.Kata által a Március 18, 2011-on 8:30am-kor

megpróbálok utána érdeklődni, hátha megtudok valamit.

HozzászólásokCharlie (Turnherr Károly) által a Február 28, 2011-on 3:26pm-kor

Sziasztok !
Van valaki aki Tihanyban lakik,vagy nagyon "képben" van ?
Régebben sokat horgásztam a Belsőtavon,és érdeklődnék,hogy tudtok-e valamit az ottani helyzetről ? Kicsit kaotikus volt a helyzet az utóbbi 2 évben. 2 kft -2 tulajdonos. Ki tudja ki a "gazda" ?

• ‹ Előző
• 1
• 2
• 3
• …
• 6
• Következő >
• Lap